Tű-éles vagy penge-éles?

Kezdeném a fotózással kapcsolatos cikkeimet egy kis elmélkedéssel.
Talán mindenkiben felmerült már, hogy miért a tű-éles kifejezést használjuk, ha egy kép legapróbb részletei is láthatók? Pedig a tű nem is éles. Mivel élességről van szó, mindenki késekre és pengékre asszociál, ezért a penge-éles kifejezés adná magát az élesség jellemzésére. Viszont ki tudná megmagyarázni, hogy mitől penge-éles egy kép? Mi penge-éles rajta? A virágok szirmai talán? A rovarok szárnya lehet éles, ha a profilját fényképezzük. És persze ott vannak a pengék fényképei… :)
Ugyanakkor az angolban a razor sharp kifejezést használják, ami szintén pengeélest jelent.
Miért különcködünk? Erre keressük a választ…

Normál esetben a képen egyetlen pont a valóság egyetlen pontjának tökéletes másolata. Ezt a megfeleltetést sok minden befolyásolja, de minket most az élesség érdekel. A valóság egy pontját csak akkor tudja az optikai rendszer megfelelően leképezni, ha arra a síkra fókuszál, amelyen a pont található. Ez határozza meg, hogy a leképezés éles lesz-e vagy sem. Egyetlen pontnál ez azt jelenti, hogy a leképezett alakzat valóban egyetlen pontként jelenik-e meg a képsíkon, vagy inkább egy körlapként.

A gondolatmenetemben erre a pontra érkezve felmerült bennem… talán mégsem hülye ez a magyar, hogy az élességet tű-ben méri? Mintha kezdene logika lenni a dologban.

Fogjuk fel az említett pontot egy tű hegyeként. Na, kezd már derengeni valami? :)
Ha a pont nem pontként, hanem egy lágy szélű körlapként jelenik meg a képen, akkor nincs fókuszban, nem éles a leképezés. Tehát még penge-élesnek sem lehetne nevezni. Ilyenkor semmiképp sem lehet egy tű hegyéhez mérni a leképezett pontot.
Ellenben, ha a pont valóban egyetlen pontként jelenik meg a képen, akkor élesnek mondjuk. Nevezhetjük penge-élesnek is, de ha még megvan a pont=tűhegy összehasonlítás, akkor jól látható, hogy immár a pont bizony tű-éles lett a képen… még ha ennek a kifejezésnek semmilyen más területen nincs is értelmezése.

Természetesen, a fent vázolt eset csak egy tökéletes rendszerben lehetséges, de ilyen sajnos nem áll rendelkezésünkre. Ezért élesnek nem csak azt tartjuk, amikor az optikai rendszer egyetlen pontba képezi le az adott pontot, hanem azt is, ha egy bizonyos méretűnél nem nagyobb körlapnak. Itt viszont már teljesen nem állja meg a helyét a tűhegy elmélet, hiszen nem csak a tökéletes pontot tartjuk élesnek. Mindazonáltal érdemes megemlíteni, hogy általában az élesnek ítélt leképezési kör mérete nem nagyobb a ma használt képalkotó eszközeink legkisebb érzékelő egységénél (digitális világban 1 pixel). Így viszont mégiscsak egy pont lesz a pont képe, vagyis mégiscsak tudunk tű-éles képet készíteni.

További jó elmélkedést!